A Ravaszdi cipőtolvajok

9 egy keskenyre húzott, világító szempár. Óvatosan, kimérten felle mozgott, úgy közeledett. Majd megállt, pislantott egyet, aztán mozgott tovább. Mögötte még egy kisebb világító szempár tûnt fel. Ez picit fáradtabb, komótosabb volt. Majd még egy. Ez a szempár aprócska létére hatalmasra tágult, és tele volt kíváncsisággal. Összevissza fickándozott, nem tudott egyenes vonalban mozogni. A legelsô szempár hirtelen megállt, mire a mögötte lévôk szertelenségükben nekiütköztek, és nyikkantak egyet-egyet. A vezetô mérgesen suttogva így szólt: – Maradjatok már csendben! – Miért? – kérdezett vissza a második szempár.

RkJQdWJsaXNoZXIy MjIzNzg=